Skip to content Skip to footer

„Fontos a nyitott és őszinte cégkultúra, amelynek szerves része minden kolléga, legyen az akár vezető, akár beosztott. Az önismereti utat lehetőségként látom mélypontjaink elemzésére és a fejlődésre, amely hozzásegít egy szerethető, emiatt megtartó és bevonzó közösség kialakításához.”

Gazsi Zoltán ügyvezető igazgató – Eisberg

„Fontos tudatosítani azt, hogy miért működöm úgy, ahogy működöm, de ezen túl az is sokat számít, hogy a viselkedésemmel, tetteimmel mit váltok ki a körülöttem lévőkből, mit hozok létre magam körül. Az önismeret eszközt ad a kezembe, hogy jobb vezető lehessek. Önmagunk ismerete segít a jó közösség kialakításában és fenntartásában, pozitívan hat a cég működésére. Önmagunk fejlesztését illetően is a példamutató viselkedést tartom a legfontosabbnak, ezáltal gyűrűzik végig a szervezeten minden.”

Németh Kornél ügyvezető igazgató – Rossmann

A pszichológiai biztonság hiányzik leginkább mindannyiunknak. Hogy biztosak lehessünk abban, ha felvetjük a kétségeinket, a javaslatainkat, kitesszük az asztalra az érzéseinket, a gondolatainkat, a konfliktusainkat, a kritikánkat, ezzel nem okozunk kárt sem a csapaton belül az egymás közötti, de a főnökkel való kapcsolatunkban sem. A pszichológiai biztonság megteremtéséhez egészséges önreflexió szükséges.

Dr. Füredi Júlia szervezetpszichológus


Munkám során segítséget nyújtok azoknak az  elkötelezett munkáltatóknak, akik számára fontos cél, hogy a szervezeti kultúra alapvető pillérét képezze a pszichológiai biztonság és munkavállalóik jólléte, kulcsként a vállalat sikeréhez. Akiknek nemcsak a teljesítmény, hanem az ember is érték és felismerik, hogy a lelki kiegyensúlyozottság támogatása, a munka és magánélet egyensúlya egyre erősebb motivátort jelent a munkavállalóknak abban, hogy elköteleződjenek egy adott cég, annak értékei és céljai iránt.  Legyen a mentális egészség is a fenntarthatóság része!

Vezetőként felelősséggel tartozunk kollégáinkért és a csapatunkra bízott feladatok minőségi szinten történő elvégzéséért. Ehhez a szakmai hozzáértésen túl nagy szükség van lelki kiegyensúlyozottságra is, amelynek egyik alapja a megfelelő önismeret (bővebben  ITT  olvashat róla). Ahhoz, hogy a vezető megértse milyen hatást kelt a csapatában, először önmagát kell feltérképeznie. A beosztottak eredményessége, biztonságérzete, hangulata és motivációja is jelentős részben tőle függ, nem beszélve a vállalat sikeréről. Ezt támasztja alá egy Németországban végzett kutatás is, mely szerint öt munkavállaló felmondásából négy esetben a vezetőnek lehetősége nyílt volna arra, hogy megakadályozza a távozásukat.

Melyek lehetnek azok a faktorok (a teljesség igénye nélkül), melyekre fókuszálva vezetőként vigyázhatjuk munkavállalóink mentális egészségét, ezáltal is növelve a munkahelyi jóllét érzését azzal együtt, hogy a vállalatot is jelentős előnyhöz juttatjuk?

  • befogadó, támogató munkahelyi légkör
  • a gyakorlatban is megvalósuló munka-magánélet egyensúly
  • a munkavállaló érzi, hogy van ráhatása a folyamatokra, az eredményre, kikérik a véleményét,
  • adott a lehetőség a hibázásra, a szakmai- és személyiségfejlődésre
  • a vezető elfogad, támogat, visszajelez, elérhető a munkatársak számára, őszintén kommunikál, empatikus és következetes, az elvárásai világosak és igazságosak, képes motiváló környezetet teremteni
  • biztosítanak olyan szakembereket, akikhez a munkatársak testi- és lelki bajaikkal fordulhatnak
  • a vezető is figyel a saját mentális egészségére, ezzel is példát mutatva

A fenti tényezők hiánya esetén ugyanis bizonyítottan megnő a munkahelyi stressz, amely a túlterheltség mellett depresszióhoz vezet és a WHO előrejelzése szerint 2030-ra vezető betegséggé válik.  Kutatások szerint a stressz okozta megbetegedések miatti költségek nagysága már most eléri a tagállamok GDP-jének 1%-át.

A munkavállaló dönthet azonban úgy is, hogy a megbetegedést megelőzendő, elhagyja a vállalatot. A távozó dolgozó magával viszi a szakértelmét és helyére új, lehetőség szerint hasonló szinten lévő munkatársat kell keresni, majd betanítani. Mindez jelentős költséggel és energiával jár, emellett a munkahelyi hangulatnak és a vállalat külső megítélésének sem tesz jót.

Ha csak a gazdasági szempontokat vennénk figyelembe, akkor is költséghatékonyabb megoldás megelőzni ezeket a megbetegedéseket, azonban egy vezetőnek fontos az egyén szintjén is kezelni a helyzetet. A vezető kezében hatékony eszköz lehet a munkahelyi mentálhigiéné (bővebben  ITT  olvashat róla), melynek feladata, hogy felderítse a dolgozók lelki egészségére leselkedő veszélyeket, megelőzze a lelki egészség romlását és a mentális betegségek kialakulását. A munkavállaló jó közérzete, a nyugodt munkahelyi légkör erősíti a munkahelyhez való kötődést és jelentősen befolyásolja a végzett munka hatékonyságát is. De hogyan gondoskodjunk a munkavállalóink lelki egészségéről, ha vezetőként mi sem vagyunk rendben?

A vállalatok tényleges sikere a vezetőségen múlik, az általuk preferált értékek képviseletén. A vezetőkre nehezedő nyomás felerősítheti a személyiségvonásokat, amelyek ismeretének hiánya és kezelésük eszköztelensége szintén negatív hatást gyakorol mind a vezetőre, mind a munkatársakra. Gondolhatunk itt egyszerű esetben pl. nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű kommunikációra, igazságtalan bánásmódra, de rosszabb helyzetben akár személyközi agresszióra, zaklatásra is. Azonban ennél kevesebb negatív hatás is kimeríti a mérgező munkahely fogalmát (bővebben  ITT  olvashat róla), melynek elkerülhetetlen következménye a munkavállalók rossz teljesítménye, a krónikus stressz, a depressziós tünetek, a lelkesedés, a lojalitás, valamint a munka és magánélet egyensúlyának hiánya. Külső jele lehet a magas fluktuáció és a betegségek miatti folyamatos hiányzások is.

A fentieken túl a kiégés is egyre nagyobb számban fordul elő és minden munkatársat, legyen akár vezető, akár beosztott, veszélyeztet. Az önmagunkban elinduló folyamat felismerésében is nagy segítséget nyújt az önismeret (bővebben  ITT  olvashat róla), illetve vezetőként jelentős szerepünk van abban, hogy viselkedésünkkel megelőzzük a munkatársak burnout-ját. Az önismereti fejlődés folyamatának vállalása, és az ezzel együtt járó folyamatos önreflexió a megelőzés fontos alappillérei.

Konzultációnkat azoknak a  vezetőknek  ajánlom, akik

  • számára fontos a hitelesség,
  • követendő példaként értéket kívánnak teremteni és kollégáiknak átadni,
  • szeretnének fejlődni, tisztában lenni képességeikkel, erősségeikkel és gyengeségeikkel, személyiségük jellemzőivel, határaikkal, lehetőségeikkel, motivációikkal, követett értékeikkel, kapcsolataikban játszott szerepeikkel, érzéseikkel,
  • reálisan szeretnék látni önmagukat, a viszonyulásaikat befolyásoló tényezőket és viselkedésük munkatársaikra gyakorolt hatását,
  • felelősséget akarnak vállalni önmagukért és kollégáikért annak érdekében, hogy sikeres csapatokat, vállalatot kormányozzanak.

Nem ajánlom  olyan vezetőknek, akik

  • úgy gondolják, már most is tökéletesek és a csapatuk is az,
  • csak a szakmai teljesítményben hisznek,
  • az önismeret, a mentális egyensúly, valamint a pszichológiai biztonság fontosságát csak átmeneti divatnak gondolják,
  • gyors és fájdalommentes megoldást keresnek,
  • félnek a visszajelzésektől és saját gyengeségeiktől.

Munkatársak  esetén a vállalati jóllét program részeként segítek a hozzám fordulóknak a mentális egyensúly megtalálásában, támogatom őket egyéni problémáik megoldásában.  Mindez a feszültség oldásával egyidejűleg pozitív hatást gyakorol az önismeretre, a mindennapos tevékenységre, a munkatárs kapcsolataira is. Érezhető lesz a kommunikációján, a kollégákkal való együttműködésén, egy-egy konfliktushelyzetben történő viselkedésén. Egy kiegyensúlyozott kolléga hatékonyabban végzi a feladatait és inspirálóan hathat a csapattagokra is, képes a visszajelzésre és annak befogadására is. A munkahelyi lelki egészségvédelem erősíti a csoportkohéziót, növeli a vállalat iránti elkötelezettséget a munkavállalóban, csökkenti a csoporton belüli, illetve a csoportközi konfliktusokat és támogatást nyújt a segítségre szoruló kollégáknak.
A munkavállalók mentálhigiénés támogatása pl. a következő témákban történhet: munkahelyi- vagy magánéleti elakadások, nehézségek, szorongás, krízisek, veszteség feldolgozás, stressz kezelése, kiégés.

Az egyéni konzultációk célja a munkahelyi és magánéleti elakadásokon való átsegítés, a belső és ezáltal a külső konfliktusok oldása, az egyéni erőforrások mozgósítása, a gyengeségek felismerése és fejlesztése, az erősségek tudatosítása és kiaknázása.

Az együttműködés keretei:

  • A vezetők/munkatársak önkéntes részvételi szándék alapján kérik az egyéni konzultációt.
  • A szakembert titoktartás kötelezi a munkavállaló személyére, ill. a hozott témára vonatkozóan.
  • A konzultáció témáját, a problémát a vezető/munkatárs hozza, a szakember kíséri, támogatja őt a feldolgozásban.
  • A konzultáció időkerete 50 perc, előre egyeztetett időpontban.
  • Járvány időszak esetén a konzultációk lebonyolítására az online forma támogatott (pl. Zoom, Teams, Messenger, Skype), egyéb esetben a helyszín a Megbízó segítő beszélgetés lefolytatására alkalmas helyisége.
  • A konzultáció során a munkavállaló nem végez munkát és nem elérhető munkatársai és vezetői számára, telefonja el van némítva.

A Megbízó kérésére összegző visszajelzést biztosítok a tendenciát mutató folyamatokról, témákról, azonban a munkatársakról a titoktartási kötelezettség miatt nincs lehetőségem visszajelzést adni.

Amire nem terjed ki a konzultáció:

  • pszichiátriai kezelésre, terápiára. (Amennyiben szakmai szempontok szerint úgy ítélem meg, hogy a kliensnek egyéb szakmai segítségre van szüksége (pl. pszichiáter, addiktológus, stb.), tovább irányítom egy megfelelő szakemberhez.),
  • személyiségváltozásra,
  • függőségek kezelésére,
  • bármilyen jellegű diagnosztizálásra, gyógyításra.

Egyéni, a cég sajátosságaira szabott ajánlatot itt kérhet: info@mentalkucko.hu