Egy főnök – már csak tisztségénél fogva is – ritka esetben a beosztottak kedvence. Ennek azonban bizonyos esetekben valós alapja is van. A szervezetekben – kutatások által bizonyítottan – könnyebben jutnak előre azok a munkatársak, akiknek a személyisége a sötét triáddal jellemezhető. Mit tudnak ezek az emberek, ami miatt könnyen vezetővé válnak, és miért veszélyesek a munkahelyi környezetükre?
A sötét hármas a következő: szubklinikai (nem észlelhető, klinikai tünetet nem okozó folyamat, ami a betegnek nem okoz panaszt, és amit esetleg a szokásos orvosi vizsgálatok sem mutatnak ki) nárcizmus, machiavellista és szubklinikai pszichopata.
Bár a nárcizmus manapság rendkívül divatos fogalom, és a pszichopata megnevezést is gyakran hallani nem megfelelő kontextusban, a machiavellista azonban még nem terjedt el jelentősen a köztudatban. Nézzük meg, mit is jelentenek valójában ezek a fogalmak egy vezető esetén, és hogyan jelennek meg ezen személyiségjegyek a szervezetekben!
A nárcisztikus vezető
Az ilyen jellemvonásokkal rendelkező vezetők rövid távon kiválóan menedzselik magukat, jó benyomást keltenek a környezetükben. Olyan karizmatikus vezetőknek tűnnek, akik kiválóan ismerik a gyors és könnyű, minimális erőfeszítésekkel elérhető eredményhez vezető utat és látványos projekteket visznek végig. Kompetensnek, lelkesnek és kreatívnak tűnnek. Emiatt jól haladnak a társadalmi ranglétrán, gyakran sikeresek, hisz melyik szervezet ne örülne az ilyen képességekkel rendelkező munkatársnak?
Az ilyen típusú személy megingathatatlan a saját nagyszerűségében, felsőbbrendűségébe vetett hitében, a középszerűség távol áll tőle. Exhibicionista, arra vágyik, hogy folyamatosan a középpontban legyen, mindenki csodálja, és mindent meg is tesz ezért.
A nárcisztikus ember túlértékeli saját személyiségét, önmagát mások fölé helyezi, és különlegesnek tartja. Gyakran érzi úgy, hogy nem kap elég tiszteletet, irigy mások sikereire, nagyravágyó és lenéző. Azonban létezik a sebezhető nárcisztikus is, aki érzékeny a kritikára, emiatt sérülékeny és visszahúzódó, igyekszik elfedni a felsőbbrendűségi érzését.
A machiavellista vezető
Az ilyen típusú vezetők jól tudnak saját érdeküknek megfelelően helyezkedni. Könnyedén kifürkészik, milyen emberek a döntéshozók, mit szeretnek hallani.
Erősen jellemző rájuk mások manipulálása, mivel alap hozzáállásuk szerint „a cél szentesíti az eszközt”. Nagy stratégák, mindig terveznek, és terveiknek megfelelő szövetségeket építenek ki. Arra azonban nagy figyelmet szentelnek, hogy magukról kedvező képet alakítsanak ki.
A machiavellisták hideg fejjel döntenek, nem ragadják el őket az érzelmeik. Emiatt remekül tárgyalnak, kiváló politikusok, azonban mindenféle gátlás nélkül játszanak inkorrekt, esetenként aljas eszközökkel, figyelve arra, hogy a leleplezés esélye alacsony maradjon. Mások előtt gyakran színlelnek önzetlenséget, de valójában önös érdekeiket tartják szem előtt. Gyakran sikeresek, a munkahelyi előmenetelük jó, megdöbbentő módon a munkatársaik és főnökeik is azt gondolják róluk, hogy jó vezetők. Az ilyen típusú emberek számára a szabályok és a szigorú felügyelet hiánya remek közeg arra, hogy büntetlenül halásszanak a zavarosban. Igazi kaméleonok, remekül alkalmazkodnak, törekednek arra, hogy kiszámíthatatlanok maradjanak, és hogy elbűvöljék a körülöttük lévőket. Van türelmük kivárni, amíg megérik a munkájuk gyümölcse. Egyes kutatások szerint nekik a legmagasabb a fizetésük egy szervezeten belül.
A pszichopata vezető
A pszichopata jellemvonásokkal rendelkező vezetők impulzívak, könnyen indulataik áldozatává válnak, azonban érzelmileg hidegek és könyörtelenek. Felsőbbrendűnek tartják magukat, képtelenek a kötődésre. Nincs bűntudatuk és lelkiismeret-furdalásuk. Könnyen döntenek, döntéseik általában rövid távra szólnak és ritkán következetesek. Szeretik, ezért keresik is a kockázatos és élményekkel teli szituációkat, szorongás vagy félelem nem jellemzi őket, emiatt jól viselik a stresszel teli helyzeteket. Nem figyelnek az emberekre, empátiájuk igen alacsony szintű vagy egyáltalán nem rendelkeznek vele, így bármikor felvállalják a népszerűtlen döntéseket is. Nekik nem gond bárkit kirúgni, kellemetlen döntéseket keresztül vinni.
Mit mondanak a kutatások?
A témában kutató szakemberek
arra a kérdésre szeretnék megtalálni a választ, milyen lehetséges előnyökkel és hátrányokkal jár az e vonásokkal jellemezhető munkavállalók alkalmazása, illetve vezetői szerepbe kerülésük hogyan befolyásolja a munkahelyi személyközi kapcsolatokat, a munkavállalók pszichés jóllétét, illetve az adott vállalat versenyképességét.
Vajon a sötét hármassal együtt járó sajátos értékrend és világszemlélet kapcsolatba hozható-e azzal, hogy milyen területen vállalnak munkát? A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a szubklinikai pszichopátiát mutató vezetők preferálják a kockázattal járó döntéseket, valamint a kereskedelmi, gazdasági, jogi, biztosítási, illetve kommunikációs területeket.
A machiavellizmus kapcsán arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen személyiségi jegyekkel rendelkező egyének igyekeznek kerülni a felelősségvállalást, kitartást, magasfokú bizalmat igénylő munkaköröket. Mind a szubklinikai pszichopátiával, mind a machiavellizmussal kapcsolatban elmondható, hogy elutasító a segítő, másokkal való törődést igénylő foglalkozásokkal szemben.
A szubklinikai nárcizmussal jellemezhető személyek számára vonzó lehetőséget jelentenek a művészettel kapcsolatos munkakörök vagy a vállalkozói létforma. Erre a személyiségi típusra a legjellemzőbb a vezetői ambíció. Összegezve tehát úgy tűnik, létezik kapcsolat a három sötét vonás és a pályaválasztás között.
A sötét vonásokkal együtt járó egyéb tulajdonságok, képességek, attitűdök bizonyos szervezeti feltételek mellett megkönnyíthetik a munkahelyi ranglétrán való előrejutást. A szubklinikai pszichopátia esetében ezek a jellegzetességek a kockázatvállalási hajlandóság, az innovációra való hajlam, az érzelmek figyelmen kívül hagyásának képessége. A machiavellizmus esetében az előmenetelt segítheti a stratégiai szemlélet, az impulzusok kontrolljának képessége, a rugalmas viselkedési stratégiák, illetve az előnyös szövetségek kialakítása. Nárcizmus esetén az önmenedzselés képessége, a hatalmi viszonyok gyors és pontos átlátása támogatja a belső körökbe férkőzést. A sötét vonások más, előnyös tulajdonságokkal (pl. magas intelligencia, fizikai vonzerő) társulva még inkább elősegíthetik a magasabb pozíciók elérését.
A fentebb említett előnyös, pozitív vezetői tulajdonságok mellett olyan jellemző gondolkodási, viselkedési és kommunikációs sajátosságok is jellemzik az ilyen vezetőket, amelyek negatív hatást gyakorolnak a társas környezetükre. Egy kutatásban résztvevő, magas pszichopátia-pontszámot mutató vezető beosztottjai jellemzően magasabb stressz-szintről és alacsonyabb elégedettségről számoltak be. Elmondásuk szerint az ilyen főnökök alatt romlik a munkahelyi légkör, és megjelenhet a személyközi agresszió, illetve a munkahelyi pszichoterror.
A nárcisztikus vezetőknél egyértelmű hátrány, hogy egocentrikus látásmódjukba nem fér bele a partneri kapcsolat kialakítása beosztottjaikkal. Mindez akadályozza az információk megosztását, és befolyásolja döntéseik objektivitását. A machiavellista vezetők erőteljes hatalom- és énközpontúsága az empátiát nélkülöző vezetői stílusban is megmutatkozik, negatívan befolyásolva kollégáik pszichés jóllétét.
Kapcsolat mutatkozik a sötét vonások mértéke és a munkahelyváltások gyakorisága között is, mind a nárcizmus, mind a machiavellista személyiségjegyek esetében, kiemelkedően a férfiak körében. Ezek az eredmények jól illeszkednek azokhoz az elgondolásokhoz, melyek szerint a kockázatvállalás, a nagyobb számú, rövid távú kapcsolatok előnyben részesítése evolúciós szempontból a férfiak számára hoz magasabb megtérülést, így a sötét triádra jellemző viselkedések vélhetően a férfiak esetében társadalmilag is könnyebben elfogadhatók.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkahely váltások gyakorisága a szervezet irányából induló elbocsátást is takarhatja. A magas nárcizmus, illetve pszichopátia értékeket mutató személyeknél a csapatjáték hiánya, a problematikus interperszonális stílus, vagy akár az etikátlan viselkedések is vezethetnek gyakoribb eltanácsoláshoz.
A kutatások eredményeit figyelembe véve bármely szervezeten belül található ilyen személyiségjeggyel rendelkező vezető. Kérdés, hogy milyen eszközeink lehetnek a szélsőséges viselkedések megakadályozására. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- 360 fokos felmérés és a problémák visszatükrözése, utánkövetés.
- Szakavatott tréner bevonásával vezetett szituációs játékok, majd azok részletes elemzése, visszajelzés adása.
- Vezetői coaching, pszichológus bevonása.
- Célok és elvárások, határidők kitűzése.
Felhasznált irodalom:
Czibor,A., Szabó, Zs. P. és Restás, P. (2019). Sötét vonások a szervezetekben: tapasztalatok magyar munkavállalók körében. Replika, 111, 105-117. Doi: 10.32564/111.7. Letöltve: 2021.11.19. http://real.mtak.hu/106091/1/replika_111-07_czibor_-_szabo_-_restas.pdf
Schiemann, S.J. és Jonas, E. (2020). Streben nach Macht fern von Ethik: Die „dunkle Triade“ bei Führungskräften und die Folgen für Organisationen. Organisationsberatung, Supervision, Coaching volume, 27, 251-263. Letöltve: 2021.11.19. https://link.springer.com/article/10.1007/s11613-020-00653-9
Kovács, G. (2021). A sötét triád tagját nehéz felismerni, mert megnyerő. Letöltés: 2021.11.19. https://www.sonline.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-sotet-triad-tagjat-nehez-felismerni-mert-megnyero-4440287/
